A NeuroImage c�m� francia tudom�nyos foly�irat j�liusi sz�m�ban publik�lt megfigyel�s ellenkezik az eddig elterjedt n�zettel, miszerint a depresszi�s szem�lyek intellektu�lis probl�m�it az okozza, hogy le�ll az agyuk.

A m�ly depresszi� gyakran el�fordul�, szomor�s�ggal �s rem�nytelens�ggel p�rosul� lelki rendelleness�g. A rossz hangulaton k�v�l a p�ciensek eml�kezeti �s koncentr�ci�s probl�m�kr�l is panaszkodnak, �s gyakran er�s testi �s szellemi f�radts�gr�l sz�molnak be.

A modern m�gneses rezonanci�n alapul� k�palkot� m�dszerek lehet�s�get adtak arra, hogy a pszich�s zavarokat �s az agyter�letek diszfunkci�it kapcsolatba hozz�k. T�bb tanulm�ny foglalkozott m�r azzal, hogy a depresszi�s p�ciensek mi�rt nem k�pesek koncentr�lni, vagy eml�kezni. �ltal�ban azt �llap�tott�k meg, hogy a homloklebeny oldals� r�sz�nek egyes ter�letei passz�vak maradnak.

Az francia Nemzeti Tudom�nyos Kutat� K�zpont (CNRS) kutat�i a k�zpont honlapj�n besz�moltak arr�l, hogy r�vid t�v� mem�ria-feladatok alatt �s a feladatok k�z�tti id�ben m�gneses rezonanci�s k�palkot� m�dszerekkel figyelt�k depresszi�s �s nem depresszi�s emberek agyter�leteinek aktivit�s�t. A megfigyelt szem�lyeknek bet�sorozatokat kellett �sszehasonl�taniuk. Azonos teljes�tm�ny eset�n a depresszi�s szem�lyekn�l egyes oldals� agyter�letek �s a homloklebeny sokkal akt�vabbak voltak.

A depresszi�soknak a mindennapi �let feladataihoz is sokkal nagyobb agyteljes�tm�nyre van sz�ks�ge. �gy t�nik, az agyi er�forr�sok mobiliz�l�s�ban van a hiba, a legegyszer�bb �s a legbonyolultabb feladatokhoz is teljes er�bedob�sra van sz�ks�g�k, ami megmagyar�zza a f�rad�konys�got �s az �sszpontos�t�sra val� k�ptelens�get.