Ezen vitathat� elm�letet Mark Lucock ausztr�l �s Zoe Yates angol kutat� �ll�totta fel. A folsav a B-vitamin egyik t�pusa, mely l�tfontoss�g� sz�mos metabolikus folyamathoz, �s a t�rv�ny szerint liszthez, valamint egyes orsz�gokban egy�b gabona term�kekhez adj�k hozz�. Ezzel biztos�tj�k, hogy a terhes n�k, akik gyakran nem is tudnak terhess�g�kr�l, el�g folsavat vegyenek magukhoz, �s �gy cs�kkents�k a baba es�lyeit az agyi �s gerincbetegs�gekre.

Lucock �s Yates szerint a folsavas gazdag�t�s, mely az eg�sz popul�ci� t�panyag bevitel�t n�veli, lassan cs�kkenti �s m�dos�tja a popul�ci� genetikai �llom�ny�t, �gy potenci�lisan eg�szs�gtelenn� teszi az embereket. Lucock szerint az elm�letet m�r kor�bban is alaposan �tr�gt�k a kutat�k.

A kutat�k egy kisebb csoport tanulm�nyra is alapoztak, melyek kimutatt�k, hogy a folsavban gazdag �tkeken �l� bab�k hajlamosak egy g�n k�l�nleges alakj�nak hordoz�s�ra. Ezek a bab�k a 677T MTHFR g�nnel rendelkeznek, mely r�szt vesz a vitamin metabolizmus�ban. Egy 2000-es tanulm�ny szerint p�ld�ul ezek a bab�k n�gyszer nagyobb es�llyel hordozt�k a g�n vari�ci�j�t, mint azok, amelyek nem kaptak el�g folsavat.

Ezek a tanulm�nyok azt sugallj�k, hogy a g�nvari�nst hordoz� magzatok sokkal nagyobb es�llyel �lik t�l a sz�let�st, ha anyjuk folsavban gazdagon �tkezik. Mivel a sz�les k�rben elterjedt folsav felhaszn�l�s �s a vitamin kieg�sz�t�k biztos�tj�k, hogy egyre t�bb anya rendelkezzen nagy mennyis�g� t�panyaggal, a g�nt hordoz� gyerekek ar�nya is n�.

Ez a genetikai v�ltoz�s azonban egy id� ut�n negat�v eredm�nyeket is hozhat. Luckock szerint m�r t�bb tanulm�ny is kimutatta, hogy a g�n ugyanezen form�ja - 677T MTHFR - n�velheti a feln�ttek es�ly�t sz�mos betegs�gre, t�bbek k�z�tt sz�vroham, bizonyos r�kfajt�k �s terhess�g komplik�ci�i ir�nt.

M�s eredm�nyek azt sugallj�k, hogy a g�n ezen k�ros hat�si sokkal h�tk�znapibbak, amikor az emberek folsavban szeg�nyen �tkeznek. Egyel�re nem tiszta a tudom�ny sz�m�ra sem, hogy ez mik�nt lehets�ges, �m am�g az emberek nagy mennyis�g� folsavat fogyasztanak, addig kompenz�lhat� a 677T MTHFR g�n hat�sa.

Ugyanakkor a kutat� arra is figyelmeztet, hogy a folsav sz�les k�r� felhaszn�l�sa olyan j�v�beli popul�ci�t hozhat l�tre, mely m�r mesters�gesen f�gg majd a nagyobb mennyis�g� vitamint�l, �s egy olyat is, mely sokkal �rz�kenyebb a hal�los betegs�gek ir�nt a folsav elt�n�s�vel.

Jelenleg Lucock elm�lete szerint a folsavban gazdag �tkez�s eg�szs�g�gyileg j�t�kony hat�ssal van a terhes n�kre, �s ki is k�sz�b�li a j�v�beli vesz�lyt. �m addig, m�g az ilyen �tkez�s eg�szs�g�gyi vesz�lyeit nem vizsg�lj�k ki t�zetesen, nem �rtana a korm�nyoknak kicsit kevesebb folsavat adni az �telekhez. P�ld�ul el�g lenne a n�knek 200 mikrogramm naponta, a jelenlegi 400 mikrogramm helyett.

T�bb t�pl�lkoz�studom�nyi szakember szerint nincs el�g bizony�t�k arra, hogy ez a genetikai szelekci� egy�ltal�n megt�rt�nik-e. Maga az elm�let igen �rdekes a tud�sok szerint, de egyel�re nem kell drasztikus int�zked�seket hozni. Larry Brody genetikus szerint a folsav okozta genetikai m�dosul�s olyan lassan t�rt�nne meg, ha t�nyleg megt�rt�nik, hogy val�sz�n�leg nem is �szleln�nk. A kutat� szerint a v�ltoz�shoz t�bb ezer �v kell.

A bab�k gerincbetegs�gekkel t�rt�n� sz�let�s�nek kik�sz�b�l�se mellett, egyes tanulm�nyok azt sugallj�k, hogy a folsav v�d a sz�vbetegs�gek �s a sz�l�t�s ellen is. �m a folsav szed�s�nek hossz� t�v� hat�sai egyel�re nem ismertek. Nem z�rt�k m�g ki azt sem, hogy a nagy mennyis�g fogyaszt�sa bizonyos r�kfajt�k kialakul�s�hoz vezethet.

Az ilyen aggodalmak miatt egyes orsz�gokban, p�ld�ul Angli�ban m�r nem adnak folsavat a liszthez. Ugyanakkor mindenki arra v�r, hogy az amerikaiak mit der�tenek ki. Lucock �s a t�bbi kutat� hossz� t�v� k�s�rleteket javasolnak a folsavas �tel kieg�sz�t�s lehets�ges hat�sainak megvizsg�l�s�ra.