Az 1970-es �vekben a tud�sok szinte kiv�tel n�lk�l �gy v�lekedtek, hogy a legt�bb r�knak valamilyen fert�z�s �llt a h�tter�ben. M�g Robert Gallo is, aki a HIV-vel kapcsolatos felfedez�sei�rt Nobel-d�jat kapott, a v�rusokban kereste a r�k ok�t, de a sikertelen k�s�rletek ut�n felhagyott az elm�let kutat�s�val.

Ma azonban tudjuk, hogy legal�bb h�rom r�kfajta kialakul�s�ban valamilyen v�rusfert�z�snek van szerepe. A m�hnyakr�kot a HPV (hum�n papillomav�rus) okozza, a hepatitis B v�rus m�jr�kot eredm�nyezhet, a limf�ma eredet�t pedig az Epstein-Barr v�rusra vezetik vissza.

Nem csoda h�t, hogy amikor Charles Cobbs San Francisc�-i kutat� az �ltala elemzett k�zel k�ttucatnyi agydaganat-mint�ban egy k�z�ns�ges herpeszv�rust, a CMV-t megtal�lta, keresni kezdte az �sszef�gg�st. A CMV a n�pess�g mintegy 80 sz�zal�k�ban alv� �llapotban jelen van, de ezekben a mint�kban akt�van szaporodott.

Az eredm�nyek �jabb kutat�sokra �szt�n�zt�k a tud�sokat. A glioblastom�t, az egyik legagressz�vebb daganatfajt�t �vente mintegy 10 ezer betegn�l diagnosztiz�lj�k, �s a betegs�gnek csaknem minden esetben hal�los a kimenetele.

Egyes kutat�k �gy v�lik, a CMV nem k�zvetlen�l v�ltja ki a daganatk�pz�d�st, hanem megk�nny�ti annak n�veked�s�t. Kor�bbi vizsg�latokb�l kider�lt ugyanis, hogy a v�rus fokozza az angiogenezist, azaz a daganat sz�m�ra a t�l�l�shez �s n�veked�shez sz�ks�ges v�rell�t�st.

Ha azonban bebizonyosodik, hogy a CMV m�gsem okoz agydaganatot, a v�rus akkor is hasznos c�lpontja lehet az agydaganat kezel�s�nek. Jelenleg folynak az olt�anyaggal a kutat�sok.