A pszichol�gusok �s antropol�gusok nemegyszer fordulnak gy�gy�t�khoz, a t�rzsi kult�r�khoz vagy a New Age spiritualista sz�sz�l�ihoz, ha tanulm�nyozni akarj�k a babon�t vagy a var�zser�t al�t�maszt� hitet. Ugyanilyen er�vel azonban ak�r a kolleg�ikhoz vagy a szomsz�daikhoz is fordulhatn�nak.

Ezeknek a babon�knak, var�zslatoknak nem sok k�z�k van a vall�sos hithez, amely sokkal �sszetettebb valami, hiszen az erk�lcs, a k�z�ss�g �s a t�rt�nelem is szerepet kap benne. A var�zslatban val� hit azonban sz�mos kis r�tus h�tter�ben ott rejlik, �s az embereket elk�s�ri a mindennapjaikban is.

Az eff�le hiedelmek alapja az agyi �ramk�r�kben keresend�. Ha elhissz�k, hogy valami var�zser�nek vagyunk a birtok�ban, az seg�thet t�l�lni fenyeget� helyzeteket, vagy el�zni f�lelmeinket, rosszkedv�nket. T�lzott m�rt�kben term�szetesen, ak�r k�nyszeres viselked�sform�k is kialakulhatnak.

– Az agyban olyan h�l�zatok, kapcsol�d�sok l�teznek, amelyek bizonyos helyzetekben m�gikus magyar�zattal szolg�lnak, mondja Pascal Boyer, a Washington-egyetem pszichol�gia-professzora. – Az eff�le gondolkod�s az egyetlen ter�let, ahol ez a s�ma el�nyt �lvez a racion�lis gondolkod�ssal szemben.

A gyerekekr�l m�sf�l �ves koruk k�r�l der�l ki, hogy j�t�k k�zben k�pzeletvil�gban �lnek. H�rom�ves korban a legt�bben m�r tudj�k, mi a k�l�nbs�g fant�zia �s val�s�g k�z�tt, b�r �ltal�ban (�s jobb�ra a sz�l�k k�zrem�k�d�s�vel) m�g hisznek a Mikul�sban. Egy nyolc�ves gyerek m�r vil�gosan tudja, hol a hat�r var�zslat �s val�s�g k�z�tt.

Ha a m�gikus gondolkod�sra val� hajlam nem volna t�bb, mint �nbecsap�s babona, a k�ny�rtelen emberi evol�ci� sor�n biztos elt�nt volna az intellektu�lisan �rett feln�ttekb�l. M�gis, a Princeton �s Harvard-egyetemen v�gzett kutat�sokb�l kider�l, hogy a legt�bb tanult feln�tt agya is gyakran kapcsol �t a m�gikus gondolkod�sra. El�g, ha olyan babon�kra gondolunk, mint amikor p�ld�ul egy edz� nem v�lt ruh�t, am�g a csapata nyer� sz�ri�ban van, vagy a sokak �ltal ismert bal vagy jobb l�bbal val� bel�p�s mondjuk egy vizsgaterembe.

– A k�rd�s az, mi�rt teremtik meg az emberek azt az ill�zi�t, hogy var�zserej�k van? – mondja Emily Pronin, a Princeton professzora. – R�szben az�rt, mert �lland�an a saj�t gondolataink foglalkoztatnak benn�nket, �s �gy hajlamosak vagyunk t�lbecs�lni a gondolataink hat�s�t a k�lvil�g esem�nyeire.

Az agy k�palkot� berendez�sekkel t�rt�nt vizsg�lat�n�l l�that�, hogy a bal f�lteke aktiv�l�dik, amikor valaki bizonytalan helyzetekben felt�telez�seket gy�rt. Ezek olyan gyorsan alakulnak ki, hogy gyakran �sszek�tnek k�t, csup�n a v�letlen egybees�s folyt�n kapcsol�d� esem�nyt. Ki ne hallotta volna m�r a k�vetkez�t: – �ppen ny�ltam a telefon fel�, hogy h�vjalak, amikor megsz�lalt, �s te volt�l az.

– Azok sz�m�ra, akik bizonytalanok a k�pess�geiket illet�en, vagy f�lelmeik, g�tl�saik miatt lassan reag�lnak, ez a fajta gondolkod�s igen hasznos lehet, bizonyos �rtelemben sz�ks�ges aktiviz�l� er� – �ll�tja Daniel M. Wenger, a Harvard Egyetem pszichol�gia professzora. – Az az �rz�s, hogy gondolatainkkal valahogy ir�ny�tani tudjuk az esem�nyeket, nagyon fontos lehet, nemegyszer a depresszi�t is kiv�dheti.

�rdekes, hogy azok, akik hisznek a var�zslatban vagy babon�sok, a legt�bbsz�r tiszt�ban vannak azzal, hogy mindez csak aff�le biztons�got ad� szok�s, tudj�k, hogy gondolkod�suk ilyenkor irracion�lis. Ha ugyanis szembes�tik �ket a k�rd�ssel, tagadj�k. A val�s�g ugyanis nagy �r, �s ha valami fontos dolog forog kock�n, nem a babona ker�l el�t�rbe, hanem a tudatos cselekv�s