Ez volt az els� eset, hogy emberekn�l az alv�s genetikai alapj�t vizsg�lt�k. Amerikai kutat�k �jabb bizony�t�kokat t�rtak fel annak magyar�zat�ra, hogyan �ll �t az ilyen emberek term�szetes �breszt��r�ja a korai kel�sre.

A kutat�k az emberi FASPS-g�nt hordoz� egereket tanulm�nyozva azt tapasztalt�k, hogy a Per2 �ra-g�n mut�ns verzi�j�t az azt ir�ny�t� enzim k�miai �ton nem k�pes �t�ll�tani. Ez a hiba okozza a Per2 �zenetek cs�kkent sz�m�t, �s �gy a jellemz�en megv�ltozott alv�si mint�t.

A kutat�k egyre jobban meg�rtik az ember napi biol�giai ritmus�t, �s ez bizonyos alv�si rendelleness�gben vagy az id�eltol�d�s miatt szenved�k sz�m�ra �j kezel�si m�dszerekhez vezethet.

– Az embern�l fellelhet� term�szetes mut�ci�k olyan dolgokra vezetnek r� minket, amelyeket k�l�nben nem tudtunk volna megfigyelni – mondja az egyik kutat�. – Az ilyen �ra-g�nekr�l eddig a legt�bb inform�ci�t �llatk�s�rletekb�l szerezt�k.

Az FASPD viszonylag ritka, �r�kletes �llapot, az ilyen emberek kor�n kelnek, �s kor�n is t�rnek aludni. Testh�m�rs�klet�ket �s m�s, az eset�kben 3-4 �r�val eltolt biol�giai �r�val �sszef�gg� jellemz�iket tekintve is mutatnak elt�r�seket. A szindr�ma domin�ns m�don �r�kl�dik, azaz a g�nnek m�r egyetlen p�ld�nya is elegend� a t�netek megjelen�s�hez. Ha ezt a Per2 emberi g�nt egerekbe �ltett�k be, az egy�bk�nt norm�lis egerek kor�bban �bredtek.

A Per2 szerep�nek jobb meg�rt�se seg�thet olyan m�dszereket kifejleszteni, amelyekkel p�ld�ul az �jszakai betegell�t�st v�gz� �pol�k bels� �r�j�t jobban lehet a napi tev�kenys�geikhez igaz�tani.