A kutat�k szerint �ppen a t�lzott immunreakci� serkenthette a szervezetet arra, hogy saj�t sejtjeit is elpuszt�tsa, amit�l az influenza hal�losnak bizonyult. Kider�lt, ugyanis, hogy amikor a rekonstru�lt v�russal egereket fert�ztek meg, igen er�s immunv�laszt adott az �llatok szervezete. A kutat�k c�lja az is volt,hogy t�bbet megtudjanak a jelenlegi, H5N1 v�rus fenyeget�s�r�l. A fert�z�tt egerekn�l funkcion�lis genom-anal�zist v�geztek, �s felfedezt�k, hogy az egerek immunrendszere igen hevesen reag�lt a fert�z�sre, �s m�g az �llatok n�h�ny nappal k�s�bb bek�vetkezett elpusztul�sa ut�n is akt�v maradt. Azt is megfigyelt�k, hogy a k�s�rleti �llatok s�lyos t�d�k�rosod�st szenvedtek, ami erre a v�rusra igen jellemz�. Dr. John Kash, a k�s�rlet vezet�je, a washingtoni egyetem mikrobiol�gus professzora a k�vetkez�ket mondta: – �gy v�lj�k, a v�rus igen nagym�rt�kben aktiv�lja a gazda�llat gyullad�sos reakci�j�t, �gy ez az immunreakci� sokkal �rtalmasabb� teszi a v�rust. A gazda szervezete t�lreag�l, ami azt jelenti, hogy t�l sok sejtet puszt�t el. Ez lehet az oka annak, mi�rt vesz�lyesebb ez a v�rus a t�bbin�l. – K�vetkez� l�p�s�nk az lesz, hogy megism�telj�k a k�s�rletet, de ez�ttal az immunrendszerre �sszpontos�tva, hogy meg�rts�k, mi�rt reag�l olyan er�sen, �m m�gsem k�pes legy�zni a fert�z�st – teszi hozz� dr. Christopher Basler, New York-i kutat�. – Az �jabb k�s�rletek seg�thetnek abban, hogy az ilyen fert�z�sek ellen c�lzottabb ter�pi�val l�phess�nk fel. Az 1918-as �s a jelenlegi v�rus k�z�tt mind�ssze annyi a k�l�nbs�g, hogy az ut�bbinak m�g nem alakult ki az a k�pess�ge, hogy gyorsan terjedjen emberr�l emberre. Az�rt fontos tanulm�nyozni az 1918-as influenzaj�rv�nyt, hogy jobban meg�rthess�k a mad�rinfluenza v�rust.