Barbara Ehrlich �s munkat�rsai, a Yale-egyetem kutat�i, laborat�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt kimutatt�k, hogy m�g a f�rfihormon kis mennyis�gben el�ny�s hat�s�, t�lzott mennyis�gben a sejtek �npuszt�t�s�t okozza. Ez hasonl� ahhoz a folyamathoz, ami az Alzheimer-k�ros betegek agy�ban lej�tsz�dik. A tesztoszteron, amelyet mind a f�rfiak, mind a n�k szervezete termel, csak �pp a f�rfiak� a hormon 20-szoros�t, alapvet�en fontos a sejtek fejl�d�se, differenci�l�d�sa �s n�veked�se szempontj�b�l. A k�zelm�ltb�l nem egy esetet ismer�nk, amikor a tesztoszteront (vagy olyan szteroidokat, amelyek a szervezetben tesztoszteronn� alakulnak �t) nem tisztess�ges el�ny�k megszerz�se c�lj�b�l haszn�l� sportol�k doppingbotr�nyba keveredtek. A kutat�k meg�llap�tott�k, hogy a tesztoszteron idegsejtekre gyakorolt hat�sa hossz� t�von hat�ssal van az agym�k�d�sre is. A sejtek az apopt�zis sor�n pusztulnak el. Az apopt�zis – az �n. programozott sejthal�l – fontos folyamat az agy szempontj�b�l, bizonyos mennyis�g� sejtt�l meg kell szabadulnia. �m ha ez t�l gyakran megt�rt�nik, �s t�l sok sejt pusztul el, az probl�m�khoz vezet. Ez t�rt�nik az Alzheimer-k�r, a demencia leggyakoribb form�j�nak eset�ben is. A kutat�k �sztrog�nnel, a n�i hormonnal is elv�gezt�k a k�s�rleteket, �s meglepet�s�kre kider�lt, hogy az �sztrog�nnek az idegsejteket v�d� funkci�ja van, legal�bbis �sztrog�n jelenl�t�ben cs�kken a sejthal�l. – Ha legk�zelebb egy sportkocsiban �l� kigy�rt alak bev�g �n el� a sztr�d�n, ne haragudj�k r�, vegyen egy m�ly leveg�t, �s gondoljon arra, lehet, hogy nem az � hib�ja – nyilatkozta a kutat�s vezet�je, Barbara Ehrlich.