A WHO adatai szerint a hepatitis-C v�rus vil�gszerte mintegy 170 milli� embert fert�z meg. A fert�z�ttek k�r�lbel�l 70 sz�zal�k�n�l alakul ki m�jbetegs�g, ami s�lyos esetben m�jzsugorod�s vagy m�jr�k is lehet. Az Egyes�lt �llamokban �vente t�bb mint 10 ezren halnak meg a fert�z�ssel kapcsolatos betegs�gekben. A jelenleg rendelkez�sre �ll� kezel�sek k�lts�gesek, �s az esetek mintegy fel�n�l nem is hat�sosak.

– Az RNS-v�rusokn�l, mint amilyen a hepatitis-C is, �ltal�ban igen hamar kialakul a v�rus�l�kkel szembeni ellen�ll�-k�pess�g, �gy a gy�gyszerek m�r nem hat�sosak – mondja a professzor. Norm�lis esetben a genetikai inform�ci�t a DNS t�rolja, majd �tm�solja az RNS-be, amelynek a feh�rj�k l�trehoz�s�ban van szerepe.

A hepatitis-C-hez hasonl� RNS-v�rusok eset�ben a genetikai inform�ci� nem a DNS-ben, hanem az RNS-ben t�rol�dik. Az RNS genetikailag instabilabb, mint a DNS, ez�rt sz�mos mut�ci� keletkezhet benne. Ezek a mut�ci�k teszik lehet�v�, hogy a v�rus mintegy „kij�tssza” az immunrendszert, �s ellen�ll�v� tegye a v�rusellenes k�sz�tm�nyekkel szemben.

A kutat�csoport kimutatta, hogy a m�jban tal�lhat� RNS egy kis t�red�ke, a mikroRNS sz�ks�ges ahhoz, hogy a hepatitis-C szaporodni tudjon. Amikor a kutat�k ezt a mikroRNS-t inaktiv�lt�k, a hepatitis-C v�rus RNS-e mintegy 80 sz�zal�kkal cs�kkent. Mivel teh�t a v�rus szaporod�s�hoz a miR-122-re van sz�ks�ge, a miR-122-t megb�n�t� strat�gi�val szemben a v�rus nem fejleszthet ki ellen�ll�st.

A v�rus a m�jban ak�r 30 �ven �t is meg�lhet, ez�rt a tud�sok azt felt�telezt�k, hogy valamilyen m�don interakci�ba lephet a miR-122-vel. K�s�bb val�ban be is bizony�tott�k, hogy a v�rus a saj�t t�l�l�s�hez mintegy "kihaszn�lja” a miR-122-t.

Mer�ben �j elm�let ez, amely lehet�s�get ad �j ter�pi�s megold�sokra. Ha a m�jban a mikro-RNS mennyis�g�t cs�kkenteni lehet an�lk�l, hogy ez befoly�soln� a m�j m�k�d�s�t, akkor cs�kkenne a v�rusterhel�s is. Azt azonban m�g tov�bbi k�s�rleteknek kell kimutatniuk, lehets�ges-e ez nemk�v�natos k�vetkezm�nyek n�lk�l.