B�r �ltal�ban m�g egzotikus helyekre is nyugodtan elutazhatnak, azonban t�bb dologr�l is tudniuk kell, f�leg, ami a biztos�t�st, v�d�olt�sokat �s gy�gyszereket illeti.
R�ad�sul sok k�l�nleges szab�ly vonatkozik azoknak a terhes n�kre, akik rep�l�vel szeretn�nek utazni. V�g�l pedig sok tev�kenys�gn�l k�r�ltekint�nek kell lenni�k, mint a b�v�rkod�s, t�r�z�s �s v�zi sportok eset�n, melyek k�l�n�sen megterhel�k terhess�g alatt.

Biztos�t�s

A biztos�t�t�rsas�gok k�vetelm�nyei v�ltozatosak, ez�rt tan�csos az utaz�si irod�val egyeztetni, sz�ks�g van-e egy �rott utaz�s-eg�szs�g nyilatkozatra az indul�st megel�z�en. Ezt �ltal�ban a h�ziorvos megadja.

A biztos�t�s orvosi seg�ts�gre �s terhesgondoz�sra a terhess�g kilencedik h�napj�nak kezdet�t�l nem vonatkozik.

Utaz�s rep�l�vel

A legt�bb l�git�rsas�g enged�lyezi terhes n�k sz�m�ra a rep�l�st, a terhess�g 36. het�ig, ha a terhess�g norm�lis lefoly�s�.

A IATA ir�nyelvek szerint terhes n�k rep�lhetnek 36-38. h�t k�z�tt akkor, ha a rep�l�si id� nem hosszabb n�gy �r�n�l. Azonban sok l�git�rsas�g nem fog terhes n�ket vinni a 36. h�t ut�n – a helyfoglal�s el�tt a l�git�rsas�ggal c�lszer� egyeztetni.

A l�git�rsas�gok �ltal�ban megtagadj�k, hogy olyan terhes n�ket utaztassanak, akiknek korasz�l�s�k volt, vagy v�n�s tromb�zisuk van.

A fentiek a haza�tra is vonatkoznak. Ha a terhes n� kiutazott a terhess�g hetedik h�napja sor�n, el�fordulhat, hogy nem engedik meg a visszautat, ha ekkor m�r a terhess�g nyolcadik vagy kilencedik h�napj�ban van.

A rep�l�g�pen

A leveg� p�ratartalm�t a rep�l�g�p utaster�ben csak 8 sz�zal�k szinten tartj�k, �gyhogy a terheseknek sokat kellene inniuk, k�l�n�sen hossz� rep�l��ton.

Terhess�gben az als� v�gtagok v�n�iban a gyullad�s �s v�rr�gk�pz�d�s kock�zata fokozott, a t�l hossz� �l�st ker�lni kell. A terhes n� lehet�leg a folyos� melletti �l�sre k�rjen jegyet, �s sokat mozogjon, legal�bb 15 percet �r�nk�nt. Ezt m�g v�napump�l� tornagyakorlatokkal is ki kell eg�sz�teni. Ugyanez vonatkozik hossz� aut�z�ra �s buszoz�sra is.

A biztons�gi �v visel�s�t rep�l�g�pen �s aut�ban is aj�nlj�k minden terhes n�nek. Az �vet viselni kell, olyan m�lyen a medence f�l�tt, amennyire csak lehets�ges.
A biztons�gi �v visel�s�nek kock�zat�t terhes n�k eset�ben kisebbnek tekintik, mint ha nem k�tik be magukat.

Olt�sok �s gy�gyszerek

Terhess�g alatt a gy�gyszerszed�sre vonatkoz� utas�t�sok bonyolultak �s n�ha megt�veszt�ek t�ma. Gyakran a gy�rt�k nem v�gzik el azokat a klinikai vizsg�latokat, melyek alapj�n kijelenthet�, hogy terhess�g alatt egy bizonyos gy�gyszer szed�se biztons�gos. Az olt�anyagok sem kiv�telek.

A gy�rt�k t�bbs�ge kijelenti, hogy kev�s inform�ci� van arr�l, hogy terhess�gben olt�anyaguk alkalmaz�sa aj�nlhat�-e, �s elker�l�s�t tan�csolj�k. M�sok azt mondj�k, hogy hi�nyos az inform�ci�, ez�rt az olt�anyagot el�vigy�zatosan kell haszn�lni.

B�rmilyen helyzetben, amikor egy gy�gyszerre terhess�g alatt sz�ks�g lehet, az orvos m�rlegeli a kock�zatokat a magzat sz�m�ra, szemben az any�nak j�r� haszonnal. Ha a haszon nagyobb mint a kock�zat, az orvos val�sz�n�leg el� fogja �rni a gy�gyszert.

Mal�ria

A legt�bb orvos azt tan�csolja terhes n�knek, hogy ne utazzanak mal�ri�s ter�letre.
A terhes n�k, �gy t�nik, hogy vonzz�k a sz�nyogokat, �ltal�nos immunit�suk cs�kkent �s hajlamosabbak komolyabb betegs�gekre, melyek a terhes n�t �s a magzatot k�ros�thatj�k.
Ha egy terhes n� ragaszkodik ahhoz, hogy mal�ri�s ter�letre utazzon, a kemoprofilaktikus gy�gyszerek szed�se kisebb kock�zatot jelent az anya �s a magzat sz�m�ra, mint ha mal�ri�ban betegednek meg.

Sokan agg�lyosnak tartj�k a dietil-toluamide (DEET) nev�, b�rre f�jhat� sz�nyogriaszt� szer haszn�lat�t. Mindazon�ltal nincs bizony�t�k arra, hogy k�ros lenne, ak�r az any�ra, ak�r a magzatra.

A legvesz�lyesebb dolog, amit egy anya tehet, ha a megel�z� tan�csokat �s int�zked�seket nem veszi figyelembe. A megfelel� gy�gyszereket �s adagol�st meg kell besz�lni a gyermekorvossal.

Utaz�si betegs�g elleni gy�gyszerek

Terhes n�k lehet�leg ne szedjenek gy�gyszert, de ha nagyon szenvednek utaz�si betegs�gt�l, van seg�ts�g. Egyes antihisztaminok terhess�g alatt is szedhet�, de csak orvosi javaslatra. A terhes n� mindig k�rje ki az orvos vagy a gy�gyszer�sz tan�cs�t, miel�tt b�rmilyen gy�gyszert bevesz.

Gy�gyszerek hasmen�sre

A hasmen�s utaz�s sor�n b�rmikor el�fordulhat. A gy�gyszerek k�z�l sok, amit �ltal�ban norm�lisan alkalmas a hasmen�s megel�z�s�re �s kezel�s�re, nem aj�nlott terhesek sz�m�ra.

K�l�nleges kock�zatok a terhess�gben

Sok betegs�g k�l�n�s kock�zatot jelent a terhes n�, �s a meg nem sz�letett baba sz�m�ra. Fert�z�sek k�l�n�sen gyakran fordulnak el� a tr�pusokon �s olyan orsz�gokban, ahol rossz higi�n�s viszonyok vannak.

Terhes n�knek azt aj�nljuk, hogy csak olyan orsz�gokba utazzanak, ahol megfelel� higi�ni�s viszonyok vannak, �s ne menjenek t�r�zni, vagy h�tizs�kos t�r�ra biztons�gos helyekre.

A terhess�g utols� n�h�ny h�napj�ban k�l�n�sen fontos elker�lni az oxig�nhi�nyt. �ltal�ban a terhes n�k ne menjenek k�nny�b�v�rkodni, ker�lj�k a magaslati helyeket, hogy megel�zz�k a magaslati betegs�get.

V�szjelek terhess�gben

Ha a terhes n� a k�vetkez� t�netek k�z�l b�rmelyiket tapasztalja, orvoshoz kell fordulni.
· V�rz�s a h�velyb�l (t�bb mint egy vagy kett� eg�szs�g�gyi bet�t �t�zott).
· Er�s hasi f�jdalom, m�g v�rz�s n�lk�l is (k�l�n�sen a m�sodik, harmadik �s negyedik h�napban). Ezt okozhatja m�henk�v�li terhess�g.
· Fokoz�d� h�ny�srohamok
· Folyad�k felhalmoz�d�s a b�r alatt, (�d�ma), jellemz�en l�that� a bok�kn�l (megdagadt l�bak) �s kezek, ujjak.
· S�lyos �s �lland� fejf�j�s (esetleg l�t�szavarral �s h�ny�ssal) �s b�rmilyen �d�ma, k�l�n�sen a terhess�g hatodik h�napja ut�n. A v�rnyom�st ellen�rizni kell, illetve vizeletet, nincs-e benne feh�rje.
· S�lyos gyomor- b�l fert�z�s, melyek h�ny�ssal �s hasmen�ssel j�r, a l�z �s tr�pusi h�s�g szint�n kisz�rad�shoz vezethet.
· V�zszer� foly�s, vagy sz�l�si f�jdalmak a terhess�g k�s�i szakasz�ban.
· Ha a magzat furcs�n nyugodt vagy csendes egy hosszabb id�szakon t�l.