Francia orvosok egy 38 �ves n�n�l arc�t�ltet�st hajtottak v�gre, miut�n egy kutyat�mad�s k�vetkezt�ben a n�nek hi�nyzott az orra, az ajkai �s az �lla is. K�ptelen volt enni, inni �s besz�lni. – Amikor el�sz�r megl�tta az �j arc�t, azt mondta „nagyon k�sz�n�m” – mondta Bernard Devauchelle mikroseb�sz, a m�t�tet v�gz� team egyik vezet�je egy sajt�t�j�koztat�n. Jean-Michel Dubernard, a m�sik seb�sz hozz�tette: – Nagyon boldog volt.

Egyes orvosetikusok b�r�latuknak adtak hangot, megk�rd�jelezt�k ugyanis, hogy egy ilyen nagy kock�zatokkal j�r� transzplant�ci�t el szabad-e v�gezni kozmetikai c�lb�l olyan betegn�l, aki nem szenvedett �letvesz�lyes s�r�l�seket. Elk�pzelhet�, hogy s�lyos pszich�s k�vetkezm�nyei lesznek annak, ha valaki test�nek egyik legegyedibb r�sz�t cser�lik ki, az arcot, amelyet sokan a szem�lyis�g t�kr�z�d�s�nek tartanak.

Az �sszesen t�bb mint 15 �r�s m�t�t sor�n a mintegy 50 f�s csapat egy agyhalott n� arc�r�l elt�vol�tott egy h�romsz�g alak� r�szt, az orrot, az ajkakat �s az �llat is. Csontot nem �ltettek �t, csak izmokat, inakat, b�rt, ereket �s idegeket. Az orvosok szerint mintegy hat h�nap kell ahhoz, hogy a m�r �n�ll�an enni tud� n� arca visszanyerje teljes �rz�kenys�g�t, b�r a kil�k�d�s kock�zata �lete v�g�ig fennmarad.A sajt�t�j�koztat�n az orvoscsoport tagjai k�z�lt�k, hogy a n� stabil �llapotban van egy lyoni k�rh�zban, ahov� hossz� t�v� megfigyel�sre �s kezel�sre sz�ll�tott�k. Mindeddig semmi jele annak, hogy szervezete ki akarn� l�kni az �j arcot, ez ugyanis az elj�r�s legnagyobb kock�zata.

Az Egyes�lt �llamokban �s Nagy-Britanni�ban is �vek �ta k�sz�ltek m�r hasonl� beavatkoz�sra, �m a technikai kih�v�sok mellett jelentkez� etikai megfontol�sokb�l mindeddig elhalasztott�k. A francia orvosok elmondt�k, hogy sz�m�tottak a kritik�ra. Ugyanakkor visszautas�tott�k azt a felvet�st, hogy csup�n az�rt siettek a m�t�ttel, hogy �k legyenek a vil�gon az els�k. – Kiv�teles helyzet volt, amely kiv�teles megold�st ig�nyelt – jelentette ki Philippe Domy, az amiens-i k�rh�z igazgat�ja. – A n� m�r k�ptelen volt rendesen enni, nagy neh�zs�gek �r�n besz�lt csak, �s a plasztikai seb�szet mai �ll�sa szerint lehetetlen volt a sz�jat k�r�lvev� izmok kijav�t�sa – tette hozz� Carine Camby, a francia biomedikai hivatal, az eg�szs�g�gyi miniszt�rium szerv�t�ltet�sekkel foglalkoz� r�szleg�nek f�igazgat�ja.

– Amikor megl�ttam a beteget, semmi k�ts�gem sem maradt afel�l, hogy el kell v�gezn�nk a m�t�tet – mondta Dubernard. – Az �n filoz�fi�m, a mi filoz�fi�nk az, hogy mi orvosok vagyunk, �s van egy beteg�nk, aki egy kutyaharap�s k�vetkezt�ben igen s�lyosan torzult… Orvosk�nt, ha megvan a lehet�s�g�nk jav�tani a beteg�nk �llapot�n, akkor megtessz�k.

M�g egyesek szerint bel�thatatlanok az arc�t�ltet�s pszich�s k�vetkezm�nyei, m�sok szerint nem kev�sb� azok a m�t�t el nem v�gz�s�nek k�vetkezm�nyei is.

Nem eg�szen vil�gosak a n� baleset�nek k�r�lm�nyei, Dubernard szerint a saj�t kuty�ja harapta meg. A n� fel�bredt �jszaka, miut�n altat�t vett be, �s val�sz�n�leg r�l�phetett a kuty�ra. Az orvos tagadja a m�di�nak azokat a jelent�seit, amelyek szerint a n� �ngyilkoss�gi sz�nd�kkal vett be altat�t. T�bb orvos �ll�tja, hogy a n� depresszi�s volt, �s nem biztos, hogy pszich�sen megfelel� �llapotban volt a m�t�thez. Camby viszont ellenkez� v�lem�nyen van: – A beteg igen sok pszichi�triai vizsg�laton esett �t. A pszichi�ter szerint t�k�letesen tiszt�ban volt a m�t�ttel, �s elfogadta a k�vetkezm�nyeket… Al��rta az aj�nl�sokat �s a kock�zatokat.

A n� egy m�sodik m�t�t sor�n a donort�l csontvel�-�ssejteket kapott. Ezzel a k�s�rleti elj�r�ssal az immunrendszer�t k�v�nj�k meger�s�teni, �s cs�kkenteni a kil�k�d�s kock�zat�t.

A donorr�l a francia szem�lyis�gi jogi t�rv�nyek alapj�n nem adnak ki semmilyen inform�ci�t, kiv�ve, hogy agyhalott volt, �s csal�dja t�bb szerv�t is felaj�nlotta �t�ltet�s c�lj�ra.