Dr. Karen Cullen, a sydney-i egyetem kutat�ja elmondta: a toxin - a quinolin sav - az idegsejteket �li meg, �s b�r nem tudni, hogy okoz�ja-e a k�rnak, bizonyosan fontos szerepet j�tszik a betegs�g el�rehalad�s�ban. Vagyis ha nem is lehet megakad�lyozni, hogy emberek betegedjenek meg a k�rban, a toxin elleni gy�gyszer kidolgoz�s�val lass�tani lehet azt.

A toxint a sydney-i St. Vincent k�rh�z, az ottani egyetem, valamint a jap�n Hokkaido egyetem kutat�i tal�lt�k alzheimeres betegek agy�ban.

Az anyag egy olyan komplexum r�sze, amelynek k�ze van a szint�n demenci�val j�r� Huntington-k�rhoz �s a skizofr�ni�hoz, s amely komplexum ellen m�r gy�gyszereket dolgoztak ki, de ezek m�g kipr�b�l�sra v�rnak.

A tud�sok �gy v�lik, hogy arra �p�tve, amit �k most �s m�s kutat�k m�r el�bb tal�ltak, val�sz�n�s�thet�, hogy a kidolgoz�s alatt �ll� gy�gyszerek hat�sosak lesznek.

Az Alzheimer-k�r kezdeti t�nete a feled�kenys�g, amely id�vel teljes demenci�v� fajul, amint az idegsejtek pusztulnak. A betegs�g milli�kat s�jt a vil�gon, �s szak�rt�k szerint a popul�ci� �reged�s�vel 2015-ben csak az Egyes�lt �llamokban 16 milli� alzheimeres betegre kell sz�m�tani. Ausztr�li�ban jelenleg mintegy 200 ezer ember szenved a k�rban, �s sz�muk becsl�sek szerint 2050-re el�ri a 730 ezret.